Magamról:
1,5 éve kezdtem el a körmözéssel foglalkozni hobbi szinten.
Azóta próbálom fejlesztgetni magam.Mindent magamtól autodidakta módon tanultam (egyedül saját erőből).
A Műkörömről:
Már az ókori embert is foglalkoztatta, miként lehet elvesztett fogát, sérült körmét pótolni. Különféle megoldásokat találtak ki, pl. csontból faragott körmöket.
Egyiptomban a fáraók ápoltságuk jeléül körmükre hosszú, aranyozott pótkörmöket helyeztek.
Időszámításunk előtt 3000-ben Kínában méhviaszból, zselatinból, tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket.
Az ókori görögök és rómaiak a kézkörmök festésére hennát, arany és ezüst színezéket használtak.
A XVII. században, Júdeában igen fájdalmas módszerrel, tetováló tű segítségével juttattak festékanyagot a körömmátrixba, így ezután festett körmük nőtt.
Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével terjedt el a körömkozmetika. Eleinte bőrdarabkával polírozták és hegyesre reszelték körmeiket.A manikűr kíméletes módszere csak az 1830-as években, egy Sitté nevű doktor által vette kezdetét.1917 után sok féle találmány gyorsította a körömápolás fejlődését, megjelentek a csiszolóporos reszelők, körömbőr eltávolítók, folyékony lakkok. A körömlakk feltalálása Charles Revlon nevéhez fűződik.Az első műkörmöt egy körmét rágó fogorvos alkalmazta, de az '50-es években a színésznők már előszeretettel ragasztottak valódi körmöket sajátjukra..